There are two ways but none of the good... - Georgina & Chuck

The game sex, guns, fun, game, obsession, enlightenment, loss, hope
Good girls go to Heaven, the bad anywhere ..

Csukott szemmel ültem ott. Sokan hihetnék azt, hogy rosszul vagyok, pedig nem. Igazán jól érzem magam, semmi bajom. Azt nem mondanám, hogy felhőtlenül boldog vagyok és azt sem mondhatnám, hogy most vágyom valamire. Nem most épp jó így egyedül, épp jól érzem magam ebben a magányban, csendben, hűvösben. Már amennyire hűvös van ebben a hőségben. Még jó hogy itt ez a nagy fa és nem a fejemre tűz a nap forró sugara.
Mélyen vettem a levegőt, élveztem az orromba bekúszó illatokat. Igazán jó, olyan kábító mint a nők parfümje amiből nem egy fújást fújnak magukra. És amikor az ember a nyakukhoz hajol vagy épp a dekoltázsukhoz és vesz egy mély levegőt, elkábítja. Minden nőt kifejez a parfümje, hogy visszafogott- e a lány vagy netalán, vadabb.. Van aki fűszereset használ van aki édesebbet, számomra az édesebb sokkal csábítóbb..
Hirtelen nyitottam ki a szemem, mintha a kábulatból ébredtem volna. Kómásan nézelődtem a parkban, kicsit úgy éreztem magam, mint aki nem ezen a bolygón élne. Minden olyan volt, mintha két másodperccel ezelőtt nem itt lettem volna. Zavaró volt ez az egész helyzet, most hirtelen magamat sem értettem, nem is ismertem magamra, mintha nem is én lettem volna, hanem egy más agy mászott volna bele Chuck Bass testébe. Nézzétek csak meg, már hülyeséget is gondolok. Megráztam a fejemet, hogy visszatérjek a valóságba, és újra Chuck Bass lehessek!
Csak nézelődtem és megpillantottam egy ismerőst. Georgina.. Nem integettem neki, hangosan se szóltam hozzá, csak egy apró fejbiccentéssel jeleztem, hogy észrevettem és evvel le is tudtam a köszönést. Ne várja el senki tőlem, Chuck Basstól, hogy mindenkit úgy köszöntsem mint magát a királynőt! Most túl jól vagyok itt, hogy felnyomjam magam álló helyzetbe. A szememmel végig kísértem a lépéseit a mozdulatait, majdnem elmosolyodtam azon, hogy hezitál. Ez nem Georgina Sparks! Ez nem ő! Őt is megszállta valaki! Mint engem… Most nem tudom, hogy kinek játsza magát, nekem nem kell, én nagyon jól ismerem..tudom mire képes és, hogy milyen. Olyan mint én csak női kiadásban, és annyira nem szex mániás mint én. De tisztára magam látom benne.. ha nő lennék ez lennék én..
A szememmel végig kísértem a mozgását, ahogy megkerüli a helyet ahol ülök és a másik oldalra telepszik. Nem álltam fel, nem szóltam hozzá még mindig. Csak ültem és a kezemben lévő italt forgattam, néztem. Hirtelen halottam meg a hangját, nem köszönt, belevágott a közepébe. Nem is vártam, hogy köszönjön az nem én és ő lettünk volna.
Néma csendben ültük sokáig nem válaszoltam, nem mondtam egy szót sem, csak néztem magam elé, aztán kissé rekedt hangon válaszoltam neki. -Mért érdekel ez ennyire? És komolyan te eltudod képzelni, hogy sírjak valaki után?. - Egy csepp érzelem sem volt a hangomban semmi.. Meghazudtoltam a belső érzéseim, ugyan sohasem ejtenék könnyeket de belül vérezhetek. Nem akartam, hogy ismerjen Georgina, nem akartam, hogy tudja mit érzek… Nem akartam, hogy akárki belém lásson, számomra olyan lehetetlennek tűnik, olyan hamisnak, avval ha ismernének az emberek elárulnám magamat. Chuck Basst

Régebben is imádtam a parkban lebzselni. Tipikusan az a hely, ahol akárhova is mész, körülvesz egyfajta nyugodt légkör. Ahol képes vagy átadni magad a gondolataidnak. Nekem mostanában sok minden jár a fejemben. Akármilyen furcsa is, de elkezdtem a múlton rágódni. Hogy biztos jól tettem-e, amiket tettem. Oké, én nem az a megbánó típus vagyok, nem is szívesen vallom be még magamnak sem, de ezúttal épp valami bűnmegbánó érzés fogott el. Ritka az ilyen, sőt eddig még nem is fordult elő. Ezért is furcsálltam, hogy a lelkiismeretem kezdett eluralkodni felettem. Utáltam, hogy úgy éreztem, rossz dolgokat tettem előzőleg. Biztos így is volt, de azelőtt nem érdekelt, kiket teszek tönkre. Abban a pillanatban azonban szinte már dühített, hogy mennyi mindent tettem és kikkel. Fájt, amit Dannel tettem és Serenával. És rühelltem, hogy meggyűlöltek. Pedig előtte nem igazán zavart a dolog...vagy csak nem foglalkoztam vele. Mindegy, gyorsan ki kell vernem ezt a "sajnálok mindent" érzést.
Felálltam a padról, és körbeindultam a parkban. Kicsit kiszellőztettem az agyam, nehogy eluralkodjon fölöttem még a végén a bűnbánat. A fák felé sétáltam, aztán hirtelen megtorpantam. Az egyik fa alatt Chuck Bass kuporgott. Nem tudtam, hogy visszaforduljak-e vagy ne zavartassam magam, és menjek nyugodtan tovább. Pár másodpercig még gondolkoztam, hogy mi is legyen a következő lépésem, végül vettem pár mély lélegzetet és a fák felé vettem az irányt. Mikor közeledtem felé, látszott rajta, hogy kissé meglepődött. Nem szóltam hozzá, hanem megkerültem a fa törzsét, és a másik oldalán ültem le. Pár perces csend után végül megszólaltam.
- Nem mennek a dolgok Blairrel, igaz?
Nem felelt azonnal a kérdésemre. Ebből rögtön leszűrtem, mit is fog mondani. Furcsa, de kicsit sajnáltam a dolgot. Lehet, hogy sokat gonoszkodtam és rengeteget ártottam ezáltal másoknak, de annyi bizonyos, hogy mindig szurkoltam a Chuck&Blair párosnak. Úgy gondoltam, összeillenek. Hát igen, az ember nem kaphatja meg mindig azt, amit akar... Dan jutott az eszembe. Tényleg hiányzott. Rengeteg döntésem nem bántam meg, de, hogy vele nem jött össze, azt tényleg sajnáltam. Fogalmam sincs, miért mentem oda Chuckhoz. Azt pedig végképp nem, miért kezdtem el beszélgetni vele. Talán azért, mert egy cipőben járunk. És nem csupán egy dologban. Mindketten szemétkedünk, ugyanakkor vannak érzéseink, csak félünk kimutatni őket. Illetve mind a ketten reménytelenül szeretünk valakit. Én Dant nem tudtam kiverni a fejemből, ő pedig nyilván Blairt szereti. Hiába nem vallja be, ez az igazság. Nos...az élet pocsék. És ezt mindketten tanúsíthatjuk...

The game sex, guns, fun, game, obsession, enlightenment, loss, hope
Good girls go to Heaven, the bad anywhere ..


Lassú sétába kezdtem az utcákon, teljesen belemerülve a gondolataimba. Blair-en járt az eszem, de nem ez az első alkalom.. Sokszor jár rajta az eszem, mostanában a szabad időm felét avval töltöm, hogy rajta gondolkodom.. Azon, hogy miért tetem azt amit.. és soha nem tudok a saját kérdésemre és ez hátborzongatónak számít kissé. Ha valaki más most megkérdezné azt, hogy mért? nem tudnék rá válaszolni, csak azt tudnám mondani mert így jött. Ez volt.. Választanom kellett és megtettem és nem tudom, hogy jól döntöttem-e, de itt vagyok élek a döntésem valamilyen szinten helyes.. mondhatni, hogy jól éreztem magamat abban az időszakban amikor Toscanaban kellett volna lennem, de azt sose tudhatom meg, hogy akkor hogy éreztem volna magam ha Blair-vel tartok. Tényleg nem tudom.. de ezen most kár is gondolkodnom, nem tudok még választ adni rá, jobb félre tenni most ezt és másra gondolni. A nyárra. A forró nyárra. Ahogy süt a nap égeti az ember bőrét és naptejjel kenegeti minden ember, hogy ne legyen olyan mint egy néger. Most én is be vagyok kenve egy liter naptejjel, bár ez igazán ne látszik, csak egy árnyalattal fehérebb a bőröm mint szokott. A szememet a napszemüveg takarta el a tűző napsugarak elől.
Sétáltam, már a parkban jártam. Kevesen tartózkodtak itt, tényleg kevesen, csak egy-két ember lézengett errefelé, a legtöbben fiatalok voltak, lányok a barátnőikkel vagy éppenséggel a barátaikkal. lányok mind felfigyeltek rám, ahogy én is rájuk.. Végig néztem rajtuk, és egy csábos mosolyt is villantottam feléjük, mire mind elpirultak. Ez igazán hízelgő volt számomra de most nem mentem oda senkihez, hogy lecsapjak rájuk. Majd később. Most csak egy jéghideg vízre vágyom.. Meg is láttam egy apróbb boltot.
Arrafelé vettem az irányt, és vettem egy nagy üveg jéghideg vizet. Tényleg az olt. Nagyon jól esett amikor először belekortyoltam, ezután nyugodtabban tudtam sétálni tovább.
A park közepén volt egy nagy szökőkút. Mellé sétáltam és a lábam lógattam abba. Többen is voltak, de ők a kút másik oldalán. Nagyon jól esett ez a fajta hűsítés. Elmerengve ültem a fa árnyékába, ilyen is kevésszer van, meg kell jegyezni ezt a a pillanatot..
Ráemeltem a szememet a közelben cserfesen beszélgető lányokra, és rajtuk legeltettem a szemem.